A kem�ny ceruz�k �ltal�ban v�konyabb vonalak megh�z�s�ra ny�jtanak lehet�s�get, sz�n�k sz�rke, ez�st�s. Min�l puh�bb a ceruza, ann�l feket�bb a rajz. A ceruzarajz el�nye, hogy k�nnyen jav�that�. A sz�n b�rsonyos, fekete sz�ne miatt kedvelt rajzeszk�z, durva fel�let� pap�ron a f�ny �s �rny�k leghalv�nyabb �tmenetei is megval�s�that�k.
Nem saj�t rajzok!! by: www.marinka.hu/kepek/

A grafitceruza a rajzol�s legelterjedtebb eszk�ze. A k�z�pkorban rajzol�sra, v�zlatk�sz�t�sre ez�stvessz�t haszn�ltak, ami �nb�l �s �lomb�l k�sz�lt. Az els� ceruz�kat �gy k�sz�tett�k, hogy fab�lbe t�lt�tt�k a grafit �s az agyag kever�k�t. Mai form�ja a XVIII. sz�zad �ta l�tezik. A grafitb�l puha, k�zepes kem�nys�g� vagy kem�ny lehet. Sz�moz�sa szerint a 10H a legkem�nyebb, a 10B pedig a legpuh�bb. A k�zepes kem�nys�g� belet HB-vel jel�lik. A kem�nyebb ceruz�k egy fajt�j�t F jelz�ssel is �rulj�k. Sz�rke sz�nt adnak a H jel� ceruz�k, telt s�t�tet pedig a B jel�ek.

V�ltozatos eszk�z�kkel k�sz�thet�nk rajzokat. A grafitceruza mellett sz�nes ceruz�t, akvarell ceruz�t, ( ez elmoshat� nyomot hagy), pasztell ceruz�t haszn�lhatunk. Ezek mellett rajzolhatunk sz�nnel, kr�t�val, tussal, goly�stollal is. A rajzeszk�z�k�n k�v�l sz�ks�g lehet hegyez�re, puha rad�rra, monopolrad�rra, csiszol�pap�rra, rajzk�sre �s fixat�vra. (www.festomuvesz.hu)